A kötelező kamarai regisztrációt előíró módosítás a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvénybe az egyes adótörvényeket és az azokkal összefüggő törvényeket módosító 2011. évi CLVI. törvény által került be tavaly. A 8/A paragrafusként beiktatott módosítás intézkedik a gazdálkodó szervezetek kötelező kamarai nyilvántartásáról. Fontos, hogy nem a kamarai tagságot teszi kötelezővé, az a továbbiakban is önkéntes marad, a regisztrációval a gazdálkodó szervezetek nem válnak kamarai taggá.
Kiket érint?
Cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezeteket és az egyéni vállalkozókat. A mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytatók nem kötelesek bejegyzésüket kérni. (Mezőgazdasági tevékenységnek minősül a mezőgazdasági termelés; az erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység; az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek; valamint a mezőgazdasági termékek piacra jutását segítő tevékenységek. -Forrás: agrarkamara.hu)
Hol kell kérni a regisztrációt?
A területileg illetékes gazdasági kamaránál. Mivel a törvény gazdasági kamaraként két típust enged alapítani a kereskedelmi és iparkamarákat, illetve az agrárkamarákat, és az agráriumban tevékenykedőknek nem kell regisztrálniuk, a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarát kell megcélozni.
Mikor kell regisztrálni?
A kamarai nyilvántartásba vételt már működő gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétől számított 60 napon belül, újonnan létrejövő vállalkozások a cégbejegyzés illetve (egyéni vállalkozók esetében) a nyilvántartásba vételt követő 5 munkanapon belül kötelesek kérni.
Mennyit kell fizetni?
A kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft hozzájárulást kell fizetni, ez az összeg az önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a tagdíjból.
Mit kap ezért cserébe a gazdálkodó szervezet?
A kamara a törvényben meghatározott alapszolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja a regisztráltaknak, úgy mint: tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés; pályázatfigyelés.
Mi a regisztráció menete?
Várható egy elektronikus beküldési lehetőség is, de ez a bejegyzés írásakor még nem elérhető. A regisztrációhoz szükséges adatlapot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról lehet letölteni. Itt pontos eligazítás olvasható arról is, hogy a hozzájárulást hogyan kell megfizetni (utalással vagy pénztári befizetéssel, esetleg sárga csekken, ahol a területi kamara ezt lehetővé teszi), milyen bankszámlára kell utalnia annak, aki ezt a módot választja.
Egyéb tudnivalók
A további években a kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül.
***
Vonatkozó részek a 1999. évi CXXI. törvényből (Az idézet 2012. február elsején hatályos állapotot tükrözi)
A gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartása
8/A. § (1) A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles a székhelye szerint illetékes, a (2) bekezdés szerinti területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.
(2) A 2. § d) pont szerinti gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet és mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti bejegyzés kérésére nem köteles, az egyéb gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet a kereskedelmi és iparkamaránál köteles kérni a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését. Az agrárkamara az (1) bekezdés szerinti kamarai nyilvántartást nem vezet, az agrárkamarára a 8. § (2a) bekezdése a 34. § (1) bekezdés b) pontja és a 34/A. § nem alkalmazandó.
(3) A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:
a) név;
b) székhely;
c) telephely(ek);
d) fióktelep(ek);
e) főtevékenység;
f) ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek);
g) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás.
(4) A kamarai nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely a (3) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó kamarai adatlapot kitöltve és cégszerűen aláírva a (2) bekezdésben meghatározott területi gazdasági kamara részére elektronikus úton vagy papíralapon benyújtotta, valamint a 34/A. §-ban meghatározott kamarai hozzájárulást megfizette.
(5) Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet az e törvény szerinti kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén a gazdálkodó szervezetet a főtevékenysége szerint illetékes területi gazdasági kamara a kamarai nyilvántartásba bejegyzi és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt.
(6) A gazdálkodó szervezet a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.
(7) A gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére és annak a (3) bekezdésben foglaltakon felüli, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg.
Kamarai hozzájárulás
34/A. § (1) A kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni.
(2) A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 forint.
(3) A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére. A kamara tagja a kamarai hozzájárulás összegét a kamarai tagdíjból levonhatja.
(4) A kamarai hozzájárulás fizetésének részletes szabályait az országos gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.
(5) A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás. A kamarai hozzájárulás meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
(6) A (2) bekezdés szerinti összeg 10%-a az országos gazdasági kamarát, 90%-a a területi gazdasági kamarát illeti meg. A területi gazdasági kamara az országos kamarának járó részt tárgyév április 30-ig köteles megfizetni.
A szakmai kamarák (orvosi, ügyvédi, könyvvizsgálói) szeretnék elérni, hogy tagjaiknak ne kelljen regisztráltatni magukat a Kereskedelmi és Iparkamaráknál, tekintve, hogy egyrészt egy kamaránál már kötelezően tagok, másrészt ezt tevékenységük sem indokolja. Ehhez törvénymódosításra lenne szükség, ennek azonban 2012.02.29-ig meg kellene történnie. Ennek ellenére javasolható, hogy azok a regisztrációra kötelezettek, akik valamely szakmai kamarának már tagjai, várjanak a bejelentéssel az utolsó pillanatig. (Február 29. szerencsére munkanapra esik.)
A MOK Elnöksége 2012. január 11-i ülésén a következő határozatot hozta: „A Magyar Orvosi Kamara nem ért egyet a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításával, amelyet egyeztetés nélkül, a kamarai tagság jelentős hányadát érintő módon, annak kárára hoztak meg. Tiltakozik a törvény regisztrációs kötelmét előíró passzusai ellen, és ezért haladéktalanul kezdeményezi annak módosítását. Egyben felszólítja tagságát, hogy mindaddig, amíg a törvénymódosítás sorsa el nem dől, az MKIK-ba történő regisztrációtól lehetőség szerint tartózkodjanak.” (Forrás: mok.hu)
Két kormányrendelet szabályozza 2012-ben a bérminimumokat, illetve a kötelező emelés mértékét.
A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől
- havibér alkalmazása esetén 93 000 forint,
- hetibér alkalmazása esetén 21 400 forint,
- napibér alkalmazása esetén 4 280 forint
- órabér alkalmazása esetén 535 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől
- havibér alkalmazása esetén 108 000 forint,
- hetibér alkalmazása esetén 24 850 forint,
- napibér alkalmazása esetén 4 970 forint,
- órabér alkalmazása esetén 621 forint.
Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. (Teljesítménybér és órabérkeret alkalmazásakor érvényes bérminimumokról is intézkedik a rendelet.)
A rendeletet első ízben a 2012. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
A 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről intézkedik.
A rendelet melléklete tartalmaz egy táblázatot az elvárt béremelésről. (A képre kattintva olvasható méretben jelenik meg a táblázat képe.)
A két rendelet a Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában jelent meg. Teljes szövege elérhető pdf formátumban itt >>>
A NAV weboldaláról letölthető a Nemzetgazdasági Minisztérium útmutatója a 299/2011-es kormányrendelet gyakorlati végrehajtásához. Ez részletesen tartalmazza az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011 évi rendszeres bér meghatározásának szabályait, segítséget jelentve a részmunkaidőben vagy teljesítménybérben alkalmazott munkavállalók bérének rendezésekor.
A végrehajtási útmutató szövege itt érhető el >>>
Ha esni kezd, esernyőt nyitunk vagy esőkabátot húzunk, a múlt század elején sár és víz ellen ott volt a kalucsni. De mit tegyen a gondos, ámde folyamatos változásoktól súlytott vállalkozó ÁFA-kulcs változás idején?
A vállalkozó is emberből van, általában van családja, fel- s lemenői, kutyája, macskája, tengerimalaca vagy bengáli tigrise, és nem várható el tőle, hogy a karácsonyfa alatt mást se tegyen, csak a törvényi változásokat tanulmányozza.
Épp ezért, azoknak, akik még hisznek az ünnepek nyugalmában, valamint a később eszmélőknek összegyűjtöttem, mit is kell tenni most, hogy az általános adómérték 25%-ról 27%-ra növekedett.
Mikortól kell alkalmazni a 27%-ot?
- a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 55. §-a szerinti teljesítés esetén, amennyiben a teljesítés napja 2011. december 31. utáni;
- részteljesítés esetén, ha annak napja 2011. december 31. utáni;
- fordított adózás esetén, ha a számla kézhezvétele, az ellenérték megtérítése, a teljesítést követő hó 15. napja közül az elsőként bekövetkező 2011. december 31. utáni;
- külföldről igénybe vett szolgáltatás esetén, amennyiben az az ÁFA törvény 37. §-a alá tartozó ügylet, ha a teljesítés napja 2011. december 31. utáni; egyéb esetben, ha a számla kézhezvétele, az ellenérték megtérítése, a teljesítést követő hó 15. napja közül az elsőként bekövetkező 2011. december 31. utáni;
- közösségen belüli termékbeszerzés esetén, ha a számla kiállításának napja, de legkésőbb a teljesítést követő hó 15. napja 2011. december 31. utáni;
- előleg esetén, ha annak átvétele, jóváírása 2011. december 31. utáni.
Mi a teendő, ha az előleg 2011-ben érkezik, de a teljesítés csak 2012-ben történik meg?
A problémát az okozza, hogy az előleg teljesítési időpontja a jogszabály szerint (amikor az adófizetési kötelezettség keletkezik) a pénzösszeg tényleges átvétele vagy a teljesítésre kötelezett bankszámláján történő jóváírás időpontja. Mivel a törvény szerint a teljesítés időpontjában érvényes adómértéket kell alkalmazni, az előlegnek pedig saját teljesítési időpontja van, így a 2011-ben átvett előleg után még 25% adót kell fizetni. Ha a végteljesítés már 2012-ben történik, az előlegre jutó adót nem kell korrigálni, csak a fennmaradó ellenérték után kell a magasabb kulcsú adót megfizetni.
Mindez önmagában nem probléma, mindössze a végszámla kiállítása igényel némi odafigyelést… akkor, ha számlatömbünk van.
De a számlázó programokkal már meggyűlhet a bajunk, feltétlenül meg kell nézni, hogy az adott szoftver gyártója/forgalmazója milyen megoldást kínál arra, hogy a számlát helyesen tudjuk kiállítani. (Régi motorosok idézzék vissza, mit is tettek hajdan a 2009 július elsejei ÁFA kulcs változás idején végszámláikkal.)
Számlázáskor javasolt feltüntetni az előleg teljesítésének teljesítési időpontját a megjegyzés rovatban, hiszen csak akkor lehet érvényesíteni a 25% áfa kulcsot, ha a dátum 2011. 12. 31. vagy annál korábbi.
Előfordul, hogy a vevő a teljes összeget kifizeti előlegként. Ebben az esetben is ki kell állítani a végszámlát teljesítéskor. Természetesen ebben az esetben a teljes összegre az eredeti ÁFA kulcsot kell alkalmazni, nem feledkezve meg az előleg teljesítési időpontjára vonatkozó megjegyzésről.
Ugyanígy, amennyiben mi fogadunk be végszámlát, fokozottan ellenőrizzük annak tartalmát az ÁFA kulcsok és értékek tekintetében.
Hogy alakul az ÁFA kulcs részletfizetés, illetve határozott időre szóló elszámolás esetén?
- ha az időszak teljes egésze és a fizetési határidő is 2011-re esik: 25 %;
- ha az időszak teljes egésze és a fizetési határidő is 2012-re esik: 27 %;
- ha az időszak teljes egésze 2011-re esik, de a fizetési határidő 2012-re: 25 %;
- ha az időszak teljes egésze 2012-re esik, de a fizetési határidő 2011-re: 25 %;
- ha az időszak osztott (egy része 2011-re, más része 2012-re esik) és a fizetési határidő 2011-re esik: 25 %;
- ha az időszak osztott (egy része 2011-re, más része 2012-re esik) és a fizetési határidő 2012-re esik: napok száma szerint meg kell osztani. A 2011-re eső időarányos részteljesítés 25 %, a 2012-re eső időarányos részteljesítés 27 %.
Elektronikus számla esetén a számla befogadójának két feladatot kell elvégeznie: az e-számlát kontíroznia kell, majd gondoskodnia kell megőrzéséről a Számviteli Törvény 169.§-ában megszabott ideig, legalább nyolc évig.
Az e-számlák könyvelése
Kontírozáson a gazdasági eseményeknek főkönyvi számlákra történő könyvelését kell érteni, vagyis valamely tartozik és valamely követel számlához rendeli a könyvelőnk a bizonylat megnevezte összeget/összegeket.
Ebből következik, hogy a kontírozás feladata elektronikus számlák esetében is a könyvelő személyé lesz (akár maga végzi valaki ezt a munkát, akár könyvelőt bíz meg vagy számviteli osztályt működtet a vállalkozásában).
A Szt. rendelkezik (167.§) a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékeiről, amelyek között a következőket is megnevezi: Tovább olvasom…
A havonként rendszeresen sok számlát kibocsátó cégek sorra térnek át a költséghatékonyabb elektronikus számlázásra. Egy kis cég életében is eljön egyszer a nap, amikor a részére kiállított számlát nem a postás hozza, hanem egy kísérő e-maillel megérkezik postafiókjába egy fájl, ami maga a számla.
Köteles vagyok-e befogadni az elektronikus számlát?
Jogilag igen. A gyakorlat jelenleg sokféle. Van szállító, aki előre egyeztet a partnerével, befogadja-e szívesen az elektronikus számlát, tudja-e ebben az esetben milyen kötelezettségei vannak; ha nem, papír alapú számlát küld. Más szállító felajánlja ugyan, hogy kérésre papír alapú számlát küld ki, de azt felár ellenében teszi, elszámol 300-400 forintos adminisztrációs költséget az ügyfelére hárítva a hagyományos számlázás és postai kézbesítés többletköltségeit. Van, aki nem kérdez és jelez semmit, hanem csak megérkezik az elektronikus számla.
Egy fájl, ami az e-számla vagy mégsem?
Attól, hogy érkezik egy pl. pdf kiterjesztésű fájl hozzánk pár soros levéllel, még egyáltalán nem biztos, hogy elektronikus számlát kaptunk.